BeneFalusi turizmus kárpátalján
Bene: falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. A Borzsa-folyó jobb partján fekszik, Beregszásztól 13 km-re délkeletre.
Bene nevét 1269-ben Bhene néven említette először oklevél. IV. Béla király ekkor adományozta a falut János fiainak Péternek és Mártonnak.
1333-ban szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ez évben papja 3 garas pápai tizedet fizetett.
Régi temploma a 14. század második felében épült.
A falut 1567-ben a tatárok, 1657-ben a lengyelek pusztították el.
1593-ban a község teljes egészében áttért a református hitre.
A település egykori nagyobb birtokosai voltak a Kusalyi Jakcs család, Szilágyi Erzsébet, a Ruszkai, Dobó, Székely, Perényi, Matucsinai, Rátonyi, Makkay, Vásárhelyi és Pogány családok.
A falu határában van a hagyomány szerint a zászlóbontás helye, ahol Rákóczi kurucai gyülekeztek.
1910-ben 689, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 1409 lakosából 1270 (90%) a magyar.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Bene határában, a Borzsa folyó medréből került elő a benei bronzhydria. Az antik görög darab elkészítése az i. e. V. század közepére datálható.
Nevezetességek
- Református temploma 14. századi, a tatár és a lengyel is elpusztította, ezért 1670-ben beomlott tetejét kicserélték. 1782-ben egy tűzvész ismét megrongálta, famennyezete is elpusztult, a 19. században újították fel. Belsejét egykor freskók díszítették, melyeket még nem tártak fel.
- római katolikus temploma 1940-ben épült, a templomot a római katolikusok és a görög katolikusok közösen használják.